1.) Előzmények
- az európaiak kedvelték az ázsiai árucikkeket (pl. selyem, textil festőszerei, keleti ékszerek stb.)àleginkább nélkülözhető luxuscikkek

- a keleti fűszerek a tartósítás miatt már fontosabbak voltak
- ezen kívül a pénz is csökkent Európában hiszen ezzel fizettek a keleti kereskedőknek
- mindig is körülményes útvonalakon lehetett a keleti árucikkekhez jutni àlevantei kereskedelem télen akadozott
- a XV. századtól a keletről nyugatra irányuló távolsági kereskedelmet a Török Birodalom vámolta meg à vállalták a kereskedők vagyon- és személyvédelmétà biztonságos utak
- a kereskedelem hasznán a szultán csak Velencével osztozott

2.) Portugál és spanyol felfedezések
- Velence kereskedelmi fölénye ellen először Portugáliában tettek lépéseket
- előnyösebb utakat kerestek Kelet értékei felé
- kifejlesztettek egy új hajót a karavellát és használták az araboktól átvett iránytűt + más csillagászati műszereket is, hajósiskolákat alapítottak
- ismerték azt az elméletet hogy nyugat felé hajózva el lehet érni Ázsiát. de kockázatosnak tartották ezt az ismeretlen útvonalatà az afrikai part mentén próbáltak eljutni Indiába
- 1487-ben Bartolomeu Diaz elérte az Afrika déli csücskét jelentő Jóreménység-fokot, majd 1498-ban Vasco da Gama ugyanezen az útvonalon eljutott Indiába
- a portugálok nem törekedtek a felfedezett területek leigázására, megelégedtek védett kereskedőtelepek létesítésével
- árucikkek: indiai bors, gyömbér, fahéj, gyapot, cukornád, elefántcsont, nemesfém, drágakő à fellendítette az ország gazdaságát, Lisszabon forgalmas kikötővé vált
- Kolumbusz Kristóf itáliai tengerész látta megvalósíthatónak azt a tervet, hogy nyugat felé hajózva elérheti Indiátà a portugál király túl kockázatosnak találta
- a spanyol királynő 3 hajó kiállításával támogatta Kolombuszt
- 1492 augusztusában indult el 150 fős legénységgel à 1492 október 12.-én érkezett a mai Bahama-szigetekhez tartozó egyik sziget partjához àSan Salvador + felfedezte Kubát és Haitit
- még 3 utat tettà felkutatta Közép-Amerika partját
- élete végéig azt hitte hogy Indiába jutott
- az új világrész első leírója Amerigo Vespucci voltà utána nevezték el Amerikának (sokáig csak „Újvilág”)
- Spanyolország és Portugália versengett a felfedezett területek birtokbavételéértà 1494-ben a pápa közvetítésével aláírták a tordesillazi szerződéstàkettéosztotta a földgömböt

3.) Spanyol gyarmatosítás
- Kolombusz és az őt követő spanyolokat is az aranyláz kerítette hatalmába
- először hangoztatták, hogy a bennszülöttekhez szeretettel kell közelednià senki sem tartotta be
- az Újvilágba érkező kincsvadászok és kalandorok ugyanúgy mint a királyi megbízásból érkezők
- megkezdődött az őslakók alávetése, sokak rabszolgasorba süllyesztése és földjük teljes kifosztása à a spanyol gyarmatbirodalom megszervezés
- a spanyol conquistadorok alkirályságokba szervezték az új területeket
- az egyház is követte a felfedezőket rövidesenàhittérítés
- az arany- és ezüstbányák megtalálásával megindult a nemesfém-szállítás Spanyolországba
- a bányászatot föllendítette, hogy a XVI. század közepén felfedezték az amalgámozást
- az indiánok nehezen bírták a rájuk kényszerített munkátàtömegével pusztultak
- a munkaerő-veszteséget a gyarmatosítók afrikaiak behozatalával pótolták
- inhumánus körülmények között több mint 250 ezer fekete került Afrikába a XVI. században
- idővel fontosabbá váltak azok a növények amelyeket az amerikai ültetvényeken termeltek pl. cukornád, rum, gyapot, dohány
- később vált fontossá a burgonya, a kukorica, a papri és a pari

4.) Magellán
- a fölfedezők eredményein felbátorodva egy portugál hajós Fernando Magellán 5 hajóval világ körüli útra vállalkozott
- 1519-1522-ig tartott az út
- Kelet-Ázsia szigetein Megellán bennszülöttekkel való csatározásban életét vesztette à tengerészei vitték haza a hírt hogy a Föld valóban gömbölyű.

5.) A kereskedelmi útvonalak átrendeződése + gazdasági hatások
- a felfedezések után kialakult a négy kontinensre kiterjedő világkereskedelem
- a kereskedelmi úthálózat átrendeződött
- az Atlanti- és Indiai-óceán útvonalain és az északi tengereken a kereskedelem gazdaságilag lényegesen fontosabbá vált
- a gazdasági kapcsolatokat Európa uralta (élén Spanyolország és Portugália)
- nemesfém-bőség lett Európában à visszaesett a nemesfémekből vert pénz értékeà az árukért több pénzt kellett fizetni
- ezt a folyamatot árforradalomnak nevezik
- az XVI. században megnövekedett Európa népességeà élelmiszerigény isà nagy szükség a mezőgazdasági termékekre à nyugat peremvidékeinek kedvezett pillanatnyilag
- Spanyolország és Portugália nem látták szükségét az iparfejlesztésnek-à gazdaságukat hamarosan megelőzték azok a nyugat-európai országok amelyek az ipar fejlesztésével próbáltak talpon maradni
- rájöttek hogy az új területek hatalmas felvevőpiacot jelentenek
- céheket felváltották a manufaktúrák (munkafeladatokat részfeladatokra osztották)
- a haszon reményében befektetett értékeket tőkének nevezzük, az ilyen tevékenység pedig tőkés vállalkozás
- új társadalmi réteg: a tőkések
- hosszú távon csak azok a területek maradhattak meghatározó gazdasági tényezői a világnak ahol előrehaladt a polgárosodás, fejlődtek a manufaktúrák, a technika, erősödtek a tőkés vállalkozások, és megindult a városiasodás
- ilyen területek voltak: Észak-Itália, Németalföld és Franciaország